Mindekitől millió bocsi, hogy napok óta nem írtunk és nem olvastuk a barátaink naplóját! Nagyon zsúfolt napjaink voltak. Farsang volt az iskolában! Pénteken délután a felsősöké (Lívi), szombaton az alsósoké (Niki és Alex).
Nagyon szép volt mindegyik osztály, valójában nehéz lehett eldönteni, hogy kik jutnak tovább a városi rendezvényre!
Líviéknek sikerült! Nagyon aranyosak voltak, de volt szomorú pillanata is ennek az egésznek. Most döbbentünk rá, hogy nincs tovább farsang! Mi is és a gyerekek is! Ez volt életük utolsó ilyen "bulija" Elballagnak, középiskolába kerülnek és ott már sajnos nincs ilyen! 3 éves kora óta minden évben gondolkodni kellett, hogy mi is legyen, hogyan oldjuk meg a jelmezeket, mégis szép volt....elmúlt, mint minden elmúlik és felnő a kisgyerek! Tök x@r, de ez van:( Az osztályfőnökükkel együtt sírtak eredményhirdetéskor, 4 éve van velük, és minden évben továbbjutottak!
Idén ezzel (a lányok az elsők, aztán a fiúk és feketében az oszt.fő):
Nikiék is csúcsszupik voltak, nagyon sokat dogoztak, hogy sikerüljön minden, a jelmezüket is maguk készítették, mégsem kerültek be a továbbjutók közé:
Alexékról is készült felvétel, amit csak holnap tudok megmutatni, mert még nem tettem netre! De ők is arik voltak "Gumimacik":)
Évi, teljesen érthető, hogy a család az első! Elárulom, most is potyog a könnyem, megható volt, ahogy Niki táncolt. Belegondoltam, hogy ez Neked is mennyire megható lehetett és mint édesanya, milyen boldogsággal töltött el,hogy a nagylányaid ennyire ügyesek. Persze, Te hozzászokhattál, hiszen évről-évre bemutatják tudásukat Niki és Livi, nekem még új és előtte vagyok ennek az egésznek:) Elképzeltem Melikémet, amikor majd az első óvodai buliján bemutat valamit, istenem, milyen szetimentális vagyok öregségemre:)
VálaszTörléspuszillak:)