Miért?

A nagyok, már nagyok és bőven elhagyták ezt az édes korszakot, amiben most Gréti van.

Már hiányzott! Abba a korba értünk, hogy mindent kérdez. Mindent tudni akar és napi 1000 alkalommal hangzik el tőle a "Miért?" kérdés! Mást se csinálunk, csak naphosszat válaszolunk neki! Ez olyan szép! Úgy szeretem, amikor már ebbe a korba érnek és amit megtudnak azt nem felejtik el! Elkezd magyarázni dolgokat, amiről már régebben beszéltünk!
Aztán a következő, ami nagyon meglepett. Lívi kiskori szokásait kezdi felvenni! Ő volt ilyen, nyugodt és kiegyensúlyozott, türelmes kislány a nagyok közül. Képes volt eljátszani egy apró kis valamivel akár órákon át! Gréti is ilyen! Egy pici kindertojás figurával el tud szórakozni hosszú ideig. Vagy az építőkockákkal, vagy pl. tegnap másfél órán át gyurmáztunk megállás nélkül! Olyan türelemmel játszik mindennel, hogy öröm nézni!
Ami pedig mégnagyobb meglepetés volt, hogy pár napja azt játsza, hogy ő egy kutyus és etetni, itatni kell, meg simogatni és a helyére küldeni...ahogy anno Lívi is. Kb. 2 és fél évesen kezdte és még 9 évesen is ezt játszotta, napi rendeszersséggel!
Nekem ez olyan hitetetlen és olyan melegséggel tölt el:)
Niki és Alex más volt és most is sokkal elevenebbek, pörgősebbek, mint 2 villám! Egész nap jönnek, mennek, tesznek-vesznek...
Ők már egész pici korukban is ilyenek voltak! De viszont segíteni szívesen segítenek itthon bármiben! Bár Alex kicsit lassúbb, megfontoltabb, de Niki tényleg mint a forgószél:)
De mindent összevetve mindegyiket imádom, úgy ahogy vannak:))))